Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

 

1. BALOGH TIBORNÉ: „TAVASZ AZ EGÉSZSÉGÉRT” PROGRAM

1.2.1.1. A “Jó gyakorlat” címe:
„Tavasz az egészségért” – Egészségnap keretén belül megvalósuló személyiségfejlesztő és egészséges életmódra nevelő moduláris oktatási program

1.2.1.2. Jó gyakorlat célja
Az „Egészség évtizede” programmal összhangban, napjaink legégetőbb egészségügyi problémáira, sajátosan elterjedt szenvedély- és népbetegségeire kívánjuk felhívni tanulóink és szüleik figyelmét. Lehetőséget szeretnénk kínálni a megelőzésre. Fontos feladatnak tekintjük a környezettudatos és egészségtudatos magatartás kialakítását. Tekintettel arra, hogy a problémák a fiatalokat és családtagjaikat egyaránt érintik, így a programrészek kiválasztásával mindkét csoportot meg tudjuk célozni.
A program során nemcsak a résztvevők ismereteit bővítjük, hanem a lebonyolításban segítő fiatalok szociális kompetenciáinak fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetünk.

1.2.1.3. A „Jó gyakorlat” megvalósításának alapvető feltételei
Az egészségnap megvalósításának feltétele, hogy az iskolában nagy hangsúlyt kapjon a környezeti- egészségnevelési munka. A kivitelezésben részt vállalnak a szakmai és civil szervezetek szakemberei is, ezért fontos, hogy az intézménynek ezen a területen is széleskörű, külső kapcsolati halója legyen. A nagy létszámú, sok osztály felölelő program megvalósítása a környezet- és egészségtudatosság irányában elkötelezett pedagógusok csapatát igényli, amelyben sok az olyan munkatárs, aki az egészséggel kapcsolatos foglalkozások megtartásának feladataiból is kiveszi a részét.
A program lebonyolítása jó iskolai közösségi munkán alapszik.
Jó, ha a foglalkozásokhoz szükséges feladatlapok, egyéb segédeszközök kivitelezéséhez számítógép, nyomtató, fénymásoló gép és fénymásolópapír és egyéb eszközök is rendelkezésre állnak.
Az egészséges táplálkozás témakörhöz kapcsolódó salátabár megvalósításához szükséges egy helyiség, a saláták elkészítéséhez és tálalásához konyhai, illetve egyéb eszközöknek rendelkezésre kell állni.

1.2.2. A „Jó gyakorlat” szakmai, pedagógiai jellemzői
A program során általános célként arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a megvalósításban segítő fiatalok belső (önismeret, önbizalom, problémamegoldó képesség, stb.) illetve a környezet felé irányuló képességei (kommunikációs, konfliktusmegoldó képesség, stb.), szociális kompetenciái is fejlődjenek.  A specifikus célként megfogalmazott, környezet- és egészségtudatos magatartásformák kialakítására összeállított programsorozat figyelembe veszi a fiatalok életkori sajátosságait, érdeklődési területeit. Az egészségnap ráépül az éves egészségfejlesztési munkára, annak befejezéseként egészíti ki azt olyan ismeretanyaggal, amelyek a fiatalok érdeklődési körébe tartoznak.
Minden gyerek egy külön egyéniség, ezért minél változatosabb programrészeket, témákat, előadót, válogattunk össze a program palettáján, ezzel is segítve, hogy mindenki a saját ízlése, érdeklődése alapján választhasson. Az alkotónapok irányított szabadsága, nyitottsága teszi lehetővé, hogy a résztvevők ne kötelességként, kínként éljék meg az eseményeket, hanem az új teret nyisson meg előttük, lehetőséget biztosítva a tehetségük kibontakoztatására is.
A munka folyamán a diák-diák, a tanár-diák együttműködésen van hangsúly, erősítve így a közösségi kapcsolatokat, a diákok szociális kompetenciáját.
A rendezvény előtt a fiatalok segítséget nyújtanak a bevásárlásban, a vendégek meghívásában, az egyéb előkészületi munkákban.  Az egészségnapon együttműködnek a külső civil szakemberekkel, felmerülő problémákat oldanak meg, kapcsolatokat teremtenek és építenek. Tevékenységük során fejlődik problémamegoldó képességük, kapcsolatépítő, kommunikációs készségük, szociális kompetenciájuk.  Alkalmat biztosít a kreativitásuk, szervező-, együttműködő készségük fejlesztésére. A projekt teljes megvalósításában a diákoké a fő szerep – a tervezés, szervezés, megvalósítás, értékelés. A pedagógusok segítői a programnak. A program tervezésénél figyelembe vettük az iskolánkban történő fejlesztés lehetőségeit, a korosztály pszichés jellemzőit, diákjaink igényeit és érdeklődési területeit. A 12. évfolyamra el kell érni, hogy a fiatalok képesek legyenek önérvényesítő technikák alkalmazására, önmenedzselésre, tudatos életvezetésre. Ez reális önismeretre épülhet, mellyel szeretnénk elérni egymás kölcsönös megismerését, ösztönözve a jó közösség kialakulását, melynek feltétele az empatikus készségek fejlesztése és a tolerancia alakítása is. Az interaktivitásra és a differenciált személyiségfejlesztésre épülő, saját élményeken alapuló módszerekkel a különböző kritikus élethelyzetekben való viselkedés átgondolása és alakítása a célunk.
Ez a program alkalmat ad a kötetlen beszélgetésekre, új ismeretszerzésre, interaktív játékokra, az együttműködésre. A résztvevők megtapasztalhatják azt, hogy nyitottnak, kíváncsinak, motiváltnak kell lenniük ahhoz, hogy jól érezzék magukat.
A programrész a komplex egészségfejlesztés szellemében kapcsolódik a „Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018” című kiadvány célkitűzéseihez is.

1.2.2.1. A „Jó gyakorlat” know how-jának leírása
Megfelelő szakmai háttért biztosít a tanulóifjúság komplex egészségfejlesztésére. A külső erőforrások bevonása a programrészek megvalósításának biztosítékai.
Belső forráskánt számolunk az iskolai kortárssegítő csoport munkájával, akik részben a prevenciós órák megtartásában, részben a programok lebonyolításában és szervezésében segítenek. Azt a sok ötletet és javaslatot, amely a diáksereg köréből érkezik, folyamatosan értékeljük és figyelembe vesszük a megvalósítás során.

1.2.2.2. Az újszerű rövid bemutatás
A program megvalósítása során a külső szakmai szervezetek megkeresése, bevonása mellett belső forráskánt számolunk az iskolai kortárssegítő csoport munkájával, akik részben a prevenciós órák megtartásában, részben a programok lebonyolításában és szervezésében segítenek. Sok-sok ötlet és javaslat érkezik a diáksereg köréből, melyek egy részét meg is valósítjuk. A szülők közül is (orvosok, rendőr) többen bekapcsolódnak a program lebonyolításába.
A megtartásra kerülő foglakozások forgószínpadszerűen, a diákok igényeit figyelembe véve kerülnek megtartásra. A projektben részt vállaló önkéntes fiatalok egyéniségét, kompetenciáját a vállalt feladatokat össze kell hangolni az megvalósítandó munkával.
Az egészségnap projekt része egy ismeretszerzésre irányuló foglalkozássorozat, mely az igényeket, az életkori sajátosságokat veszi figyelembe. A második fő egység az egészséges táplálkozásra, az ezzel összefüggő tevékenységeket hangolja össze.

1.2.2.3. A célcsoport rövid bemutatása
A program elsősorban a 14 és 18 év közé eső korosztályt célozza meg, de hozzájárul az egyenlő hozzáférés esélyének megteremtéséhez. Lehetőséget biztosít minden résztvevő számára az egészséges életmód megismerésére, mert a célcsoportban szerepel az iskola minden tanulója, az érdeklődő szülők, pedagógusok, iskolai dolgozók, a fogyatékkal élő diákok. A foglalkozások nyitottak, minden érdeklődő – szülő, iskolai dolgozó – betekintést nyerhet az események sorozatába.
Az iskolában folyó sokrétű képzés, az egyes oktatási formák, típusok eltérő szociokulturális hátterű diákösszetételt eredményeznek. A gyakori a hátrányos helyzet, a rossz szocioökonómiai státusz, a gyenge tanulási hatékonyság, a felbomlott család, a konfliktusos családok. Sok fiatal érzelmileg megterhelve, feszülten érkezik az iskolába, amely magatartási problémákat, koncentrációs nehézségeket és beilleszkedési problémákat okoz. Főleg igaz ez a kötelező beiskolázású szakiskolai osztályainkra.

1.2.2.4. A „Jó gyakorlat” és a referenciaterület kapcsolata
A „Jó gyakorlat” kapcsolódik a kompetencia alapú oktatás, az IKT eszközök használata és az inkluzív oktatási módszerek referenciaterületekhez.
Ez a program alkalmat ad kötetlen beszélgetésre, új ismeretszerzésre, kreatív játékokra és együttműködésre. A résztvevők megtapasztalhatják azt, hogy nyitottnak, kíváncsinak motiváltnak kell lenniük ahhoz, hogy jól érezzék magukat. A programrész a „komplex egészségfejlesztés „értelmében kapcsolódik a „Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018” című dokumentum céljaihoz. A „Jó gyakorlat” kiemelten és célzottan szolgálja a gyerekek, a szülők egyenlő hozzáférését a minőségi neveléshez, továbbá az együttnevelést. Az iskolában tanuló, minden korosztály számára elérhető.  A program előkészítése során és a megtartott foglalkozások alatt is az ismeretátadásra, kompetenciafejlesztésre a kooperatív technikákat alkalmazzuk. A fiatalok csoportos munkaszervezési formában dolgoznak, fejlesztik önmagukat. Az IKT eszközök használata is az ismeretelsajátítás területén fontos szerepet kap.

Szolgáltatási csomagok:

– kis csomag: konzultáció, szervezési minta bemutatása, témajavaslatok

– nagy csomag: folyamatos konzultáció a szervezéssel kapcsolatban, témajavaslatok, civil szervezetek, azok képviselőinek elérhetőségei, dokumentáció CD-n


2. KESZTHELYI MÁRTA/BOTH KRISZTINA: MAGYAR

2.2.1.1. A jó gyakorlat címe:

Integrált (szövegértés-szövegalkotás ) tanórák terepen

2.2.1.2. A jó gyakorlat célja: 
-Az integrált tanórák elsőrendű oktatási célja a tanulók szövegértési és szövegalkotási képességeinek fejlesztése. A források feldolgozása során fejleszthető a tanulók ítéletalkotási képessége, a szövegek mögöttes szerzői szándékának felfedezésének képessége. Képesek lesznek arra, hogy a rendelkezésükre álló forrásokat kritikusan kezeljék
 Szintén az oktatási célok közé tartozik a szövegértéshez kapcsolt műveltségi terület tárgyi ismereteinek felhasználása és bővítése.
– a tanulók számár a közvetlenül érzékelhető, hogy a kultúra különféle műveltségterületei nem különülnek el, hanem szerves egységet alkotnak, képesek lesznek értékelni és élvezni a környezetükben lévő kulturális értékeket.
-Mivel a tanulói produktumtól függően a tanulók által megalkotott szövegmű lehet szóbeli előadás, hagyományos fogalmazás, vagy IKT- dokumentum, ez a módszer alkalmas a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztésére is.
– A jó gyakorlat alkalmas bizonyos szociális kompetenciák fejlesztésére is: a tanuló-tanuló, a tanuló-pedagógus, sőt, a pedagógus-pedagógus kapcsolatokra is fejlesztő hatással van.
-A terepen tartott integrált órák elősegítik a tanulók tárgyi, kulturális környezetének megismerését, környezeti és nemzeti értékeink megbecsülésére nevelnek. A természeti-kulturális értékek felfedezése során környezettudatos gondolkodásuk is fejlődik.

2.2.1.3. A jó gyakorlat megvalósításának feltételei: 
Humán feltételek:

– A tanulók legyenek jártasak bizonyos kooperatív, illetve tanulóközpontú munkaformák alkalmazásában (de ez a képességük folyamatosan fejleszthető), illetve legyenek képesek önálló munkavégzésre.

– Együttműködő, innovatív pedagógusok

– Adott tanulócsoportban két vagy több különböző műveltségi területen jártas, továbbá szervezési feladatokat ellátni, IKT-ismereteket is alkalmazni képes pedagógus szükséges

– Források arra, hogy egy tanulócsoporttal két, különféle műveltségterületet ismerő pedagógus dolgozzon egyszerre

– Rugalmas, támogató iskolavezetés, mivel a jó gyakorlat nem a hagyományos 45 perces tanórai formára épül, az iskolát elhagyva külső helyszínen zajlik

– Érdeklődő, támogató szülők

Környezeti /Tárgyi feltételek

– Mivel a jó gyakorlat tartalmát a természetben/terepen együttesen végzett munka adja, szükségesek az iskolából  jól megközelíthető  távolságban megtalálható kulturális és/vagy  természeti értékeket hordozó környezet

– A szabadban: fényképezőgép, videokamera, feladatlapok, szövegforrások, rajzeszközök.

– Az összegző rendszerező, beszámoló órán számítógép, projektor, a projektmunkák elkészítéséhez szükséges eszközök, valamint anyagi eszközök a rászoruló tanulók esetleges utazási költségeinek fedezésére

2.2.2.A jó gyakorlat szakmai, pedagógiai jellemzői
A foglalkozás során a tanár feladata a célok és feladatok meghatározása, munkafolyamat megszervezése, a feladatlapok elkészítése és a munkák értékelése. A tanulók munkáját a tanulási-kutatási folyamatban segíti. A jó gyakorlat nem zárja ki azonban a hagyományos tanári előadás módszerét sem, melyet a tanulók később aktívan fölhasználnak feladatuk elkészítése során.
A terepmunkát minden esetben tanulói munka előzi meg, illetve követi, a tanuló a látottakat, a hallottakat és a rendelkezésére bocsátott források anyagait aktívan dolgozza fel, értelmezi és rendszerezi.
A források feldolgozása főként csoportmunka módszereivel történik. mozaikmódszerrel, különböző képességszintek szerint meghatározott csoportokkal.
A terepen a tanulók megfigyeléseket végeznek, fotóznak, rajzolnak. Ezen gyűjtőmunka eredményeit később önállóan dolgozzák föl. A tanulói produktumtól függően a tanulók által megalkotott szövegmű lehet szóbeli előadás, hagyományos fogalmazás, vagy IKT- dokumentum.
Az alkalmazott feladattípusoktól függően ez a gyakorlat alkalmazható tömbösített tanórákon, és projektek részeként, tanulmányi kirándulásoknál egyaránt.

2.2.2.1. A „Jó gyakorlat” know how-jának leírá
Előkészítő foglalkozások: Az együttműködő pedagógusok „felkínálják”a tanulók számára a megfigyelési szempontokat, kutató, gyűjtőmunkákat
A gyakorlat elsősorban a szövegértés- szövegalkotás és az anyanyelvi kompetencia területét fejleszti kiemelten.
A terep természeti és/vagy kulturális értékeihez köthető, több különböző forrásból származó, különböző műfajú szövegek közös elemzése. (csoportmunka)
A programba integrált tantárgytól függően elsősorban az „ember és társadalom” műveltségterület kompetenciái fejleszthetőek, a tájékozódás térben és időben, a hon-és népismeret a rendelkezésre bocsátott források, valamint a gyűjtőmunka, illetve a személyes tapasztalat nyomán gazdagodnak, interiorizálódnak.
A terepen való munka után az iskolában szintetizáló, rendszerező az elkészült produktumokat bemutató foglalkozással zárul a program. A kutatómunka és az anyaggyűjtés során készített fotók, rajzok, illetve azok rendszerezése a tanulók esztétikai és művészeti tudatosságát is növeli.  A gyűjtőmunkák alapján készülő tanulói előadások, ppt-prezentációk pedig maradandóan tanúskodnak a tanulók által végzett munkáról.
Az elkészült anyagokat a szülők is megtekinthetik.

2.2.2.2.Az újszerűség rövid bemutatás:
A tanulók számára a tanulási folyamat érdekes, heurisztikus élménnyé válik. Munkájuk során megismerhetik közvetlen környezetük értékeit.
A különböző tantárgyak /műveltségterületek  „tudása” kapcsolódik átfedi, kiegészíti egymást
A két pedagógus együttműködésével szervezett foglalkozások lehetővé teszik az informális kapcsolatok kialakulását és megerősödését, ezzel pozitív munkakörnyezetet hoznak létre. Ezen a módon lehetőség nyílik egy pozitív „rejtett tanterv” közvetítésére.
A foglalkozások során a tanulók folyamatosan használnak IKT-eszközöket, adatokat gyűjtenek közvetlen környezetükről és szöveges forrásokból, ezeket hatékonyan tudják interiorizálni.
Ezzel a módszertannal szervezett foglalkozások teremtettek lehetőséget arra, hogy a hagyományos osztálytermi folyamatokon és oktatásszervezési módszereken túlmutatóan új tanulásszervezési módszereket teremtsünk/alkalmazzunk. A kísérletezés fázisa után egyértelművé vált, hogy tanulóink motiválása, fejlesztése sokkal eredményesebb ezeken az interaktív foglalkozásokon.
A  bizonyos típusú szövegértési feladatok esetében kézenfekvőnek látszott, hogy a vizuális élmény és a személyes tapasztalat, valamint a szöveg általi információ szinergikusan segítik a megértést.
Az egyes foglalkozások rugalmas óraszervezési kereteken belül alkalmazhatók, a tömbösített óráktól a több hetes projektig.

2.2.2.3.Célkorosztály: 
Elsősorban 14-18 éves középiskolai korosztály, de minden iskolatípusban alkalmazható (a feladatlapok összeállításánál figyelembe kell venni  a korosztályos ismeretszintet)

2.2.2.4. A „ jó gyakorlat” és a referenciaterületek  kapcsolata

– A gyakorlat elsősorban a szövegértés- szövegalkotás és az anyanyelvi kompetencia területét fejleszti kiemelten. A társult műveltségterülettől függően azonban más kompetenciákat is fejleszthet.

– A  szövegértési képesség fejlesztésére ebben a jó gyakorlatban nem csupán a hagyományos írott szövegek megértése szolgál, hanem a világ mint szöveg teljesebb megértésére, a valóság tárgyainak és a tudományos feltevések közti összefüggéseknek a megértésére és meglátására ösztönzi a tanulókat.

– A források feldolgozása során fejleszthető a tanulók ítéletalkotási képessége, a szövegek mögöttes szerzői szándékának felfedezésének képessége.

– A programba integrált tantárgytól függően elsősorban az „ember és társadalom” műveltségterület kompetenciái fejleszthetőek, a tájékozódás térben és időben, a hon-és népismeret a rendelkezésre bocsátott források, valamint a gyűjtőmunka, illetve a személyes tapasztalat nyomán gazdagodnak, interiorizálódnak.

– Mivel a „jó gyakorlat” során csoportban is dolgoznak a tanulók, ezért fejlődnek a társa-szociális készségeik, kooperációs képességük. A társas –szociális kompetenciák területén tanuló-tanuló, a tanuló-pedagógus, sőt, a pedagógus-pedagógus kapcsolatokra is fejlesztő hatással van.

– A módszer külön hozadéka, hogy a pedagógusok megfigyelhetik egymást munka közben formális és informális helyzetekben és ez az ő szakmai fejlődésüket is hatékonyan szolgálhatja.

– Mivel a tanulók által megalkotott szövegmű lehet IKT- dokumentum is, ez a módszer alkalmas a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztésére is.

– A kutatómunka és az anyaggyűjtés során készített fotók, rajzok, illetve azok rendszerezése a tanulók esztétikai és művészeti tudatosságát is növeli.

– A természeti-kulturális értékek felfedezése során környezettudatos gondolkodásuk is fejlődik.

Szolgáltatási csomagok:

AlapcsomagCD –formátumban
1. egy dobogókői kiránduláshoz kötődő,  3  különböző műfajú szöveg alapján        összeállított 5 szövegértési   feladatsor A, B, C, D, E, csoportmegnevezéssel
2.  a 2×45 perces rendszerező óra rövid vázlata,
+ az órai kilépőkártyák,
3. egy  22 diás ppt. dokumentum, amely szintén a rendszerező óra szemléltető     eszköze
4. a foglalkozássorozat részletes menetrendje
5. Az anyaiskolában iskolában 2 óra tanácsadás / megbeszélés az átvevő iskola képviselőjével

Bővített csomag : 
Alapcsomag+ 3 óra hospitálás, az összegző, rendszerező óra valamint a létrejött kiállítás megtekintése

3. BACSÓ MÁRTON/GECSE NÓRA: ANGOL NYELV IKT

3.2.1.1. A  „Jó gyakorlat” címe

Digitáli taneszközök használata az idegen nyelv oktatásában
Angol tanítás e- learning módszerekkel

3.2.1.2. A  „Jó gyakorlat” céljának bemutatása

A jó gyakorlatot kettős céllal hoztuk létre. Egyrészről meg akartunk mutatni, hogy hogyan, milyen módszerekkel lehet egy nyelvi laboratóriumot vagy informatika tantermet ingyenes, könnyen hozzáférhető és egyszerűen használható programok segítségével valódi, 21. századi tanulási környezetté alakítani. Illetve példát adni egy kizárólag Információ és Kommunikációs Technológiákkal támogatott, modern nyelvóra kivitelezésére. A tervezés folyamán nagy szerepet kapott a korszerű munkaformák alkalmazása. Így a frontális munkát szinte teljesen elhagyva az egyéni, csoport- illetve pármunkára helyeztük a hangsúlyt.  A feladatok egymásra épülése is azt a célt szolgálja, hogy a tanulócsoportok minden tagja aktívan vegyen részt az órán. A példák változatossága IKT eszközökkel kombinálva a diákok folyamatos motivációját biztosítja.

3.2.1.3. A „Jó gyakorlat” megvalósításának alapvető feltételei

Alapvető feltétel az informatika tanterem vagy számítógépekkel felszerelt nyelvi laboratórium. A tanóra típusától függően projektor.
Kezdetben fontos, hogy egy rendszergazda, vagy a számítástechnikához középszinten értő pedagógus segítse a munkát, aki a környezetet kialakítja. Ezt követően pedig egy lelkes pedagógus, aki pár óra gyakorlás után elkészíti a számítógépes feladatokat.
A feladatok személyre szabhatóságának hála minden iskolatípusban és csoportban jól alkalmazható. A modern, interaktív óra biztosítja a folyamatos motivációt és érdeklődést még a nehezen kezelhető gyermekek körében is. A lehetőségeknek tulajdonképpen csak a tanár kreativitása szab határt. A jó gyakorlat biztosította szoftverek gondoskodnak a jól kiszámítható és működő tanulási / tanítási környezetről.

A “Jó gyakorlat” szakmai, pedagógiai jellemzői

3.2.2.1. A  „Jó gyakorlat” know how-jának leírása

Iskolánk “jó gyakorlata” igen sokrétű, mely az alábbiakat foglalja magába:

– a tanulókörnyezet kialakítása (számítástechnikai vagy nyelvi labor), azaz a számítógépek operációs rendszerének olyan mérvű személyre szabása, hogy azok teljes mértékben az oktatást szolgálják és a pedagógus az óra teljes ideje alatt felügyelhesse és irányíthassa a tanulási folyamatot;

– az órán alkalmazott, elsősorban nyelvoktatásban használt ingyenes szoftverkörnyezet, amely segítségével interaktív feladatokat vagyunk képesek létrehozni;

– egy komplett, internetes, e-learning keretrendszer beüzemelése és alapszintű használata.

3.2.2.2. Az újszerűség rövid bemutatása

A számítógépes feladatok és a környezet ilyen irányú együttes alkalmazása mindenképpen újszerű és egyedi. A felhasznált szoftverek ingyenes, és nem utolsó sorban könnyen kezelhető volta lehetővé teszi, hogy minden intézmény kompromisszumok nélkül alkalmazhassa őket.
A feladatok könnyen testre szabhatóak, így egyéni igényekhez igazíthatóak. A programok csak alapszintű számítástechnikai tudást igényelnek, így tulajdonképpen minden pedagógus megkötés nélkül tervezhet meg egy egész órát, vagy egy-egy munkafolyamatot digitális feladatokra alapozva.
Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni a tanulási környezetet is, mint új elemet. A kapott informatika-terem, vagy nyelvi labor olyan szabadságot ad a tanár kezébe, aminek segítségével a pedagógus végre teljesen az óra menetére koncentrálhat.

3.2.2.3. A célcsoport bemutatása (korosztály, speciális célcsoport)

Az IKT-vel támogatott tanórák esetén minden évfolyam számára meg lehet találni azokat a feladattípusokat, amelyek a legjobban segítik az adott korosztály szakmai fejlődését. Azonban az általunk használt módszerek, az ingyenes szoftverekkel kiegészítve olyan munkakörnyezetet biztosítanak, amelyek különösen alkalmasak a differenciált csoportok oktatására. A tanár egyénileg határozhat meg feladatokat, amelyek kimenete hozzájárulhat az egész csoport órai munkájához, ezzel aktívan bevonva a legjobb és legrosszabb képességű diákokat is. Ezen felül az általunk használt eszközök lehetőséget biztosítanak feladatbankok létrehozására, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a pedagógus gyorsabb és operatívabb módon igazítsa hozzá az adott anyag feldolgozásának módját egy képességek szintjén széles spektrumot lefedő tanulócsoporthoz is.

3.2.2.4. A “Jó gyakorlat” és a referenciaterület kapcsolata

Az általunk elkészített és alkalmazott “jó gyakorlat” szervesen kapcsolódik a pedagógiai, módszertani és oktatásszervezési területekhez. Pedagógiai, mert alapvetően változtatja meg a hagyományos tanár-diák kapcsolatot. A tanár inkább mentor feladatokat lát el, aki végigkíséri a diák tanulási folyamatát és amennyiben arra szükség van, tanácsokkal segíti. Módszertani, mert a hagyományos munkaformákat (frontális, pár- illetve csoportmunka) ötvözve mindegyikből a legjobbat hozza ki. Végül pedig oktatásszervezési, hiszen a speciális helyszín és eszközök miatt szükség van egy új szemlélet kialakítására is.

Szolgáltatási csomagok
Alapcsomag:

– know how

– iskolabejárás

– előadás ppt-vel

– iskolai dokumentációk

– összes alapcsomagi dokumentáció elektronikus formában történő átadása

Optimum csomag

– egy  bemutató óra megtekintése

–  feladatlapjai, ppt, segítsége  elektronikus formában

– konzultáció  a bemutató órával kapcsolatban

Extra csomag 1.

– mentorálás:  vevő adaptációjának a segítése nálunk

Extra csomag 2.

– mentorálás:  az adaptáció segítése az átadó iskolában

– mentorálás:  az adaptáció segítése az adaptáló iskolában

4. FÁBER ERZSÉBET: DIGITÁLIS FÖLDRAJZ

4.2.1.1. A  „Jó gyakorlat” címe:

Digitális taneszközök használata a természettudományok oktatásában
Földrajztanítás e- learning módszerekkel

4.2.1.2. A  „Jó gyakorlat” céljának bemutatása: 
Az Információs és Kommunikációs Technológiákkal támogatott földrajz óra didaktikai és oktatási célja az új ismeretanyag feldolgozása és összekapcsolása a már meglévő ismeretekkel. Fontos cél a diákok érdeklődésének és motivációjának felkeltése az őket körülvevő természeti és társadalmi jelenségek iránt az élményszerű tanulás eszközével. A jó gyakorlat segít fejleszteni az önálló problémamegoldást és adatgyűjtést, az információk értelmezésének képességét és támogatja a gyakorlatias tudás megszerzését. A jó gyakorlat célja továbbá a kreatív gondolkodás ösztönzése és a megfigyelés valamint a tapasztalatok gyűjtésének segítése.
A jó gyakorlat a földrajzi folyamatok bemutatása mellett, azok negatív és pozitív hatásaiknak elemzésére és feldolgozására is nagy hangsúlyt fektet. Fontos, hogy a tanulók a már megtanult folyamatok, természeti jelenségek között felismerjék az összefüggéseket. Az ábraelemző képesség fejlesztése mellett nagy hangsúly jut a megfigyelőképesség fejlesztésére például egy videofilm elemzésének segítségével. Karikatúrák révén pedig kritikai szemléletre nevelés, vizuális értelmezés. Fejleszteni kell az analizáló, az ok-okozati összefüggéseket felismerő képességet.
Továbbá cél még a tantárgy koncentráció képességének elsajátítása, azaz az informatikai ismeretek alkalmazása más tanórákon is.

4.2.1.3. A „Jó gyakorlat” megvalósításának alapvető feltételei: A jó gyakorlat humánerőforrás igény: olyan pedagógus, akinek legalább minimális informatikai ismeretei vannak. Tárgyi eszköz igény: Fényképezőgép, videokamera, számítógép, projektor, CD, DVD, interaktív tábla, feleltető rendszer, laptop, szkenner, interaktív egerek, USB adathordozó

4.2.2.  A “Jó gyakorlat” szakmai, pedagógiai jellemzői

4.2.2.1. A  „Jó gyakorlat” know how-jának leírása A jó gyakorlat tartalmaz bemutató órát és CD-n kiadott óravázlatokat, videókat, PowerPoint bemutatókat és feladatokat, játékokat.4.2.2.2. Az újszerűség rövid bemutatása

Az alapkövetelményként megfogalmazott kulcskompetenciák, együttesen fejlődnek és rögzülnek a gyakorlatok során. Az önálló tanagyag elsajátítás és felkutatás alatt gyarapszik az informatikai és a problémamegoldó képesség. A tanulók megtanulják a különböző adatbázisokat  lényegre törően használni. A hagyományos szemléltetőeszközökhöz képest több és sokszínűbb alkalmazások kipróbálására van lehetőség tanári szempontból. E mellett még pozitív, hogy az előzetesen elkészített órai anyag, a megfelelő ütemezéssel biztosítja a folyamatos, gördülékeny óramenetet, valamint az újra felhasználást.
A tanítás során több érzékszervet tudunk megérinteni, és ez lehetővé teszi a hatékonyabb bevésődést. Az internet adta lehetőségeket kihasználva mindig friss és aktuális lehet a mondanivaló. A regionális tananyagrészeknél a hon-és népismereti, a nemzeti és európai identitástudatra vonatkozó ismeretek bővülnek. Az önálló ismeretszerzésre való motiválással az élethosszig tartó tanulásra készítjük a diákokat, alapigénnyé tesszük az önművelődést. A gyakorlat a mindennapok részévé teszi az IKT eszközöket, azok gyakorlatias felhasználása a gyermekek igényévé válik. A jó gyakorlatban szereplő feladatokat, ppt-ket és videókat folyamatosan bővítjük.

4.2.2.3. A célcsoport bemutatása (korosztály, speciális célcsoport) Természetföldrajzot tanuló 9. évfolyamos gimnáziumi vagy szakközépiskolai osztályok tanulói a célcsoport, de alkalmazható a feladatok egy része szakiskolai és általános iskolai felső tagozatos tanulók esetében is.

Szolgáltatási csomagok

 Alapcsomag:

– know how

– előadás: 2 óraterv bemutatása

– iskolai dokumentációk

– összes alapcsomagi dokumentáció elektronikus formában történő átadása

Optimum csomag

– egy  bemutató óra megtekintése

– feladatlapjai, ppt, segítsége  elektronikus formában

– konzultáció  a bemutató órával kapcsolatban

Extra csomag

– mentorálás:  vevő adaptációjának a segítése nálunk

Bővített: 6 pptvel feladatlapok

 

5. MÜLLER TAMÁS: TANULÓI SZERZŐDÉSEK

5.2.1.1.A jó gyakorlat megnevezése:

Tanár-diák szerződés – egyénre szabott nevelési munka
SNI-s és BTM-es nehézségekkel küzdő diákok részére

5.2.1.2. A jó gyakorlat célja: 
Csökkenjenek a tanuló viselkedési, tanulmányi vagy életviteléből eredő problémái.
A pedagógus és a diák közötti hierarchikus viszony okozta rétegzett tanulói frusztráció tompítása.
A közösségbe nehezen illeszkedő tanuló egy ráható, domináns személyen (a szerződő pedagóguson) keresztüli integrációja.
A nehézségekkel küzdő gyermek egész személyiségének megismerése.
Életút-korrekcióval vagy stratégiaalkotással csak sikeres problémakezelés után kísérletezhetünk.
A gyermek érzelmi szeparáltságának és társas frusztrációinak feloldása.
A tanuló vállalásokon keresztül történő bevonása saját fejlődésének kijelölésébe.
Csökkenjenek a pedagógusok tehetetlenségi és eszköznélküliségi érzései, lelki terhei.
Nőjön a tanárok sikerélménye, emelkedjen innovációs készségük, frissességük, bővüljön problémamegoldó eszköztáruk.

5.2.1.3.A jó gyakorlat megvalósításának alapvető feltételei:
Tanuló- és gyermekközpontú pedagógiai attitűd.
Nyitott, innovatív, problémamegoldó tantestület, támogató iskolai légkör.
Nyíltság a pedagógus és őszinteség a tanuló részéről.
Iskolai időkeret a szerződöttekkel való gondoskodás véghezvitelében.
A pedagógust nem feszélyezheti, ha a tanuló beavatja intim titkaiba (prűdség tilalma).
A segítő pedagógus rendszeresen megbeszéli munkáját a közvetítő, alkalomadtán egyéb pedagógusokkal, ott közös célokat jelölnek ki.

5.2.2. A jó gyakorlat szakmai, pedagógiai jellemzői:
A minőségi neveléshez való egyenlő hozzáférést segíti.
Gyermekközpontú pedagógiai eljárás.
Hozzájárul az iskolai lemorzsolódás csökkentéséhez.
Praktikus és flexibilis választ ad a diákok felől érkező újszerű kihívásokra.
Oldódik a diák érzelmi szeparációja.
A szerződés sikere a pedagógusok és az iskola, a tanulás egésze irányában elmozduló pozitív érzelmi affinitássá terebélyesedik.
A korábbi frusztrációk okozta szorongási tünetek ritkulnak, csendesednek, és az egyedi tanári támasz léte feloldja gátlásait, kompetenciáiban egyértelmű fejlődés figyelhető meg, lehetővé válik az aktív és sikeres oktatási-nevelési tevékenység.
Csökken a pedagógusok frusztrációja, kudarc- és tehetetlenségérzete.
A szerződést használó pedagógusok emocionális többlete és elégedettsége ösztönzőleg hat a kollégákra és a tanári kar egészére.

5.2.2.1. A gyakorlat know how-jának leírása:
A tanár-diák szerződés olyan gyermekközpontú pedagógiai eljárás, amely a problémákat rendezett, strukturált keretben, a létező legalacsonyabb szinten kívánja tartani és kezelni. A feladatok részbeni átvállalásával így nem csupán az iskolai vezetés és adminisztráció munkaterhe csökken, hanem a feladatokat önként ellátó pedagógusok lelki terhei is csökkennek, önértékelésük viszont nő, sikerélményük emelkedik, hiszen „szabad kezet” kapva innovatív, kötetlen módon tudják gyakorolni segítő pedagógiai munkájukat. 
A pedagógus egy olyan flexibilis, egyedi igényeket és szempontokat is figyelembe vevő biztonsági hálót (szerződést) sző, amely jól áttekinthető, egyértelmű, és a diák, valamint környezete (pl. szülő vagy gyermekvédelem) is aktív részese megalkotásának, ugyanakkor meghatározó formálója és aktora továbbra is a pedagógus. Ezt a folyamatot hívják iskolánkban szerződéskötésnek, a megvalósult megállapodást pedig egyedi tanár-diák szerződésnek.
A szerződéskötés mindkét fél részéről való önkéntes vállalás, amely a későbbiekben kötelezettségekkel jár. A szerződést optimális esetben a tanuló kezdeményezi, azonban a segítségre való felkérés tudatos tanári ösztönzés vagy ráutaló magatartás révén is bekövetkezhet.
A tanár-diák szerződés megkötésének oka valamilyen magatartási, viselkedési, életmódbeli vagy tanulmányi nehézség megléte, célja pedig minimálisan ezen jelenségek kezelése, optimális esetben ezek okainak feltárása és orvoslása. Egyes esetekben életpálya- és életút kijelöléséig, segítéséig vagy adott esetben mentori megállapodásig juthatunk el.
A szerződés tanár tagja bármilyen diákkal kapcsolatban álló intézményi pedagógus lehet, az egyetlen kikötés, hogy élvezze a diák feltétlen bizalmát. A szerződésbe elengedhetetlen bevonni egy harmadik személyt, aki közvetít, vitás esetekben mediátori szerepet vállal a szerződő felek között. A segítő személynek folyamatosan elérhetőnek kell lennie mindkét fél számára. A segítő személy lehet szaktanár vagy más az iskolában dolgozó segítő szakember.
A szerződést kölcsönösség és átláthatóság, transzparencia kell jellemezze, amelyet az őszinteség és nyíltság kell megalapozzon. A pedagógus részéről elengedhetetlen a problémamegoldó attitűd.
A szerződés kialakításának hosszadalmas és szükségesen procedurális folyamata van. Az eljárás időt hagy a megfontolásra és az átgondolásra.
A tanár-diák szerződés létrehozásának fázisai: 1. verbális vagy nonverbális igény felmerülése a gyermek részéről; 2. a pedagógus vállalása; 3. előkészítő és tisztázó beszélgetések sorozata az elvárásokról és a vállalásokról; 4. közvetítő személyének kiválasztása kontroll és mediáció céljából, 5. a szerződés írásba foglalása a közvetítő személy jelenlétében.
Az első néhány megbeszélés után bevont közvetítő pedagógus segítségével tisztázati szerződés születik, amelyben előbb meghatározzák az elérni kívánt közeli és távoli célt, majd mind a tanár, mind a diák megfogalmazza egymással szembeni vállalásait és elvárásait. Fontos, hogy csak olyan elemek kerülhetnek a dokumentumba, amelyek mindkét fél számára elfogadhatóak
A megszülető tanár-diák szerződést mindhárom fél aláírásával ellátja, lepecsételi, és ezentúl hivatalos okmányként tekintenek rá. A szerződésbe belefogalmazandók a szerződés felülvizsgálatának vagy felbontásának eshetőségei és módjai, valamint a szerződés érvényességének tartama. Minden fél kap belőle egy-egy példányt.
Célját tekintve a szerződéseknek alapvetően négy formája létezik: tanulmányi szerződés, magatartási szerződés, életmódszerződés és mentori szerződés.
Tartalmi működőképessége hosszú távon akkor garantálható, amennyiben a jó kapcsolatot, a kooperációt és a szerződés létrehozását maga a diák kezdeményezte; valamint bizalmon, elfogadáson, segítő szándékon és a tanár maximális szimpátiáján alapul.
Érvényességi kivetülése a szerződésben megjelölt terminusok közt, a közvetítő személy kontrollján keresztül, valamint az intézmény érintett szakmai- és csoportvezetőinek való rendszeres beszámolókon, azok szakmai ellenőrzésén és értékelésén alapszik.

5.2.2.2.Az újszerűség rövid bemutatása:
A szerződés kialakítása a tanulók strukturált és szisztematikus bevonása saját életük, egészségük és jövőjük, tanulmányi előmenetelük meghatározásába és megtervezésébe, azaz a problémák megoldásának és leküzdésének folyamatába, kiemelten alkalmas munkamódszer a gyerekek életviteli, szociális és önismereti és tanulási kompetenciájának fejlesztésére. A tanuló a beszélgetések során és a beszélgetések szerződésben manifesztálódó eredményessége révén részt vesz saját sorsának alakításában, megismeri és elfogadja a pedagógus közvetítette intézmény felé irányuló elvárásait.
A tanár-diák szerződés nem alkalmi és megállapodás, a szerződés létrehozását mindkét fél részéről elköteleződés, számos egyéni találkozó és aprólékos műhelymunka előzi meg.
A tanár-diák szerződés nem azonos a számos iskolában ismert és használt munka- vagy eseti szerződéssel, amely mindössze egy bizonyos konkrét cél vagy feladat elérése és elvégzése érdekében köttetik.
A tanár-diák szerződés hosszabb távra, távlati célok elérése érdekében jön létre, kifutási ideje akár több év is lehet.
A tanár-diák szerződés egyben oltalmi szerződés is, mely a diákot újabb kötelékbe foglalva egyengeti, a pedagógus számára lehetővé teszi, hogy intézményen belül és kívül a tanuló érdekei kijárójaként léphessen fel, de egyben teret, szakmai támaszt és jogi garanciát is nyújt munkájának.

5.2.2.3. A célcsoport bemutatása:
15-22 éves tanköteles és tanköteles koron túli korosztály bármely iskolatípusban.
Kontaktusteremtési és fenntartási, változatos tanulási, értelmi és önismereti nehézségekkel küzdők.
SNI- és BTM-státuszúak.
Veszélyeztetettek, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek, szenvedélybetegek, mentális és pszichés problémákkal küzdők, súlyos családi nehézségekkel, akár felnőtt vagy család segítsége nélkül élők, esetleg bűnözői életvitelt folytatók.
Motiválatlan, csellengő, rossz tanulmányi eredményeket produkáló, általános- és közép- és szakiskolából kimaradt, illetve lemorzsolódó diákok.
Csökkent szociális kompetenciájúak, akiket differenciálási és alkalmazkodó készségük  hiánya alkalmatlanná tesz arra, hogy felfogják, elviseljék és megfeleljenek egy intézmény, vagy egy csoport elvárásainak, és hogy betartsák azok szabályait

5.2.2.4. A jó gyakorlat és az inkluzív pedagógia referenciaterületének kapcsolata:

– A jó gyakorlat célja az iskolánkba érkező, problémásnak tűnő, vagy konkrét hiányosságokat felhalmozó, nehézségekkel szembesülő tanulók változatos személyi igényeire való hatékony és gyors reagálás.

– A reakció tananyagtartalmi és tanításmódszertani vonatkozású, illetve komplex stratégiaalkotási feladat, ami a diákok tudásán, képességén, lehetőségein, valamint a pedagógus vállalásán alapszik.

– A gyakorlat célja, hogy az iskola olyan befogadó környezetet teremtsen, ahol tanulók eddigi sikertelensége és kudarcai visszájukra fordíthatók, és amelyben a tanulók sokfélesége nem bomlasztást eredményez, aspektusaik széles tárháza pedig nem szétszórtságot, devianciát jelent, hanem a társadalmi integráció előfeltételét.

– A jó gyakorlat a gyermek személyiségére koncentrál, megvalósításában messzemenően figyelembe veszi a gyermek mentális, érzelmi összetettségét, valamint környezetének változatos hatásait. Ezekre nem úgy tekint, mint a pedagógiai és oktatási cél akadályaira (még ha ténylegesen annak is tűnnek), hanem mint a célhoz vezető út együtthatóira, állandó, ám idővel megváltoztatható jellemzőire.

– A módszer rövid távú célja a gyermek sikerességének és eredményességének előmozdítása, közép távú célként azonban a reflektív tudás kialakítása jelölhető meg.

– A gyerekek korábbi, a tanulásból, az iskolából fakadó szorongási tünetek ritkulnak, csendesednek, és az egyedi tanári támasz léte feloldja gátlásait, kompetenciáiban egyértelmű fejlődés figyelhető meg, lehetővé válik az aktív és sikeres oktatási-nevelési tevékenység.

– A jó gyakorlat a diákok lehetőségeihez, személyes körülményeihez idomul, a teljesítmény mérésében figyelembe veszi a diák képességeit, összességében jelentékenyen hozzájárul az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés elvéhez.

Szolgáltatási csomagok

Foglalkozási terv:

– átadói (mentori) előadás az intézményi tapasztalatokról, a jó gyakorlat létrejöttének okairól (0,5 óra)

– a szerződéskötési eljárásokról való ismertető előadás (2 óra)

– érintett tanulókkal való beszélgetés (1 óra)

– workshop: példahelyzet feldolgozása (1 óra)

– workshop: átvevő intézmények lehetőségei a jó gyakorlatban hozott probléma kapcsán, a mentor elméleti segítségnyújtása (1 óra)

Segédanyag:

– szerződésminták

– szerződéskötést megelőző eljárási lehetőségek mintái

6. SIVÁK MÓNIKA/HÁZLINGER GYÖRGY: ÖKOISKOLA

 

6.2.1.1. A  „Jó gyakorlat” címe

„Ökoiskolaiság a mindennapokban

6.2.1.2. A  „Jó gyakorlat” céljának bemutatása

A jó gyakorlat legfontosabb célja annak bemutatása, hogy a fenntarthatóságra nevelés szervesen beilleszthető az iskolai – ezen belül a középiskolai – képzésbe, annak érdekében, hogy a diákok számára egyértelművé váljon: a fenntarthatóság szempontjai nem idealisztikus vágyálmok, hanem fontos társadalmi-gazdasági szempontok is, melyek érvényesítése egyre inkább a sikeres élet meghatározó részévé válik.
A jó gyakorlat demonstrálja azt, hogy egy ökoiskola abban különbözik egy átlagos iskolától, hogy nem csak a tanításban érvényesülnek a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elvei, hanem az iskolai élet minden területén; az iskola működtetése terén éppúgy, mint a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezése során.
Kiemelt cél: a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés pedagógiájával a környezettel és a természettel harmóniában élő fiatalok nevelése. A környezet- és természetvédelem fontosságnak a bemutatása tényleges gyakorlati oldalról megközelítve, melynek során a a tanulóban tudatosodik, hogy az “öko” szemléletmód nem csak elméleti síkon működik, hanem a gyakorlatban , kis léptékben is megvalósítható. A jó gyakorlat során a diákok felismerik, hogy felelősek környezetükért, a lezajló folyamatok nem függetlenek tőlük, senki nem vonhatja ki magát a környezet értékeink megóvása alól.

6.2.1.3. A „Jó gyakorlat” megvalósításának alapvető feltételei

Minden iskolatípusban alkalmazható
Innovatív, támogató iskolavezetés, amely nyitott az új oktatásszervezésre, új oktatási módszerekre
Együttműködő, inkluzív szemléletű pedagógusok
Kreatív, motiválható növendékek
Érdeklődő, támogató szülők

6.2.2. A “Jó gyakorlat” szakmai, pedagógiai jellemzői

6.2.2.1.A  „Jó gyakorlat” know how-jának leírása

A jó gyakorlat fő vázát az iskola bemutatása, bejárása képezi, mely során az adaptálásra váró intézmény dolgozói megismerkedhetnek annak a több éves munkának az eredményével, aminek köszönhetően Iskolánk minden területén megjelenik a zöld szemléletmód. A bejárás mellett egy rövid előadás keretein belül összefoglalva kapnak még áttekintőbb képet a jó gyakorlat alkalmazási területeiről, valamint átadásra kerülnek az elmúlt évek munkatervei is, melyekben évről-évre újabb terület vonódott be az öko szemléletmódba. A „zöld tanóra” megtekintése is a fentieket segíti, mely során a tanulók új típusú oktatási módszerekkel bővítik ismereteiket és az élményközpontú oktatás keretein belül sajátítják el a szemléletmódot és válnak a jövő számára fontos, környezettudatos szemléletmódot ismerő és élő felnőttekké.

6.2.2.2. Az újszerűség rövid bemutatása

A tanulók a környezetnevelés szempontjából rendívül fontos közönség, mivel ők a környezeti erőforrások jövőbeli használói, kezelői. Amint köztudott, a hazai közoktatási intézmények túlnyomó többségében hagyományos lecketanítás zajlik, a frontális tanítási órákon a jó-rossz tankönyvek feldolgozása zajlik olyan módon, hogy abban az egyéni tanulási stratégiáknak, a probléma megoldási és egyéb kulcskompetenciák fejlesztésének csak minimális tere van. Jelenleg a környezeti nevelésben használt módszerek, megismerési formák, heti óraszámok és a rendelkezésre álló didaktikai eszközök nem teszik lehetővé a környezet alapos megismerését, nyomon követését.
Sohasem volt talán időszerűbb, mint napjainkban, hogy átgondoljuk, megreformáljuk az oktatási intézményekben folyó környezeti nevelést. A környezeti nevelésnek szerepe van a környezettel kapcsolatos értékek és érzelmek kialakításában, szerepe van a környezet megóvásához szükséges elhivatottság kialakításában, segít a környezettel kapcsolatos problémák felfedezéséhez és azok megoldásához szükséges készségek elsajátításában, segít tapasztalatot szerezni az elsajátított ismeretek felhasználásában. Ezek a tapasztalatok csak jól átgondolt, pozitív élményt nyújtó, környezeti problémák megoldásával járó programokban hasznosodnak igazán.
Ahhoz, hogy elérjük a környezeti nevelés közvetlen céljait (környezettudatosan élő, a fenntarthatóságot szolgáló megoldásokat kereső, állandó fejlődésre képes tanulók nevelése), szükség van, szabad aktivitásra épülő, naturalisztikus hatásokkal operáló, indirekt metodikával dolgozó, nevelési elemeket is alkalmazó környezetnevelési programokra, olyanokra, amelyekkel a Than Károly Ökoiskolában is dolgozunk.  Az élményközpontú, saját tapasztalaton alapuló, kézzel fogható módszereket alkalmazó jó gyakorlat a fenti célok elérését nagymértékben segítik.

6.2.2.3. A célcsoport bemutatása (korosztály, speciális célcsoport)

A jó gyakorlat minden iskolatípusban alkalmazható. A kidolgozó intézmény jellege miatt könnyen adaptálható a gimnázium, szakközépiskola és szakiskolai osztályokra, de kis módosítással az általános iskolák, főképp a felső tagozatok is könnyen alkalmazhatják. A célcsoport így első sorban a 14-18 éves diákokat foglalja magába, de a felső tagozat 10-14 éves korosztálya is bevonható.

6.2.2.4. A “Jó gyakorlat” és a referenciaterület kapcsolata

A jó gyakorlat összetettségének és szerteágazóságának köszönhetően kapcsolatba hozható egyéb referencia területekkel is. Az IKT eszközök alkalmazása nagymértékben megkönnyíti a tanulók számára az új ismeretek befogadását, kihasználva a korosztály infokommunikációs eszközök alkalmazására való nyitottságát. Ezek az eszközök mind a tanórán, mint azon kívüli foglalkozásoknál segítik a munkát, lehetőséget biztosítva az adatgyűjtésre, az ismeretek bővítésére, mivel a világháló segítségével szinte bárhova bepillantást nyerhetünk. Ugyanakkor ismeretes, hogy a világhálón fellelhető információk megbízhatósága gyakran kétséges, de tanári segítséggel a tanulók értékítélete, ítéletalkotási képessége is jól fejleszthető, ezáltal gondolkodásuk összetettebb de lényeglátóbb is lesz. A környezettudatos magatartás kialakításában és fejlesztésében a diákok maguk is aktívan részt tudnak venni a különböző feladatok segítségével. Ők maguk is készíthetnek prezentációkat, ellenőrizhetik tudásuk, sőt ellenőrizhetik társaik tudását is saját tesztek, kérdések összeállításával. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy szemléletmód elsajátítására sokkal jobban ösztönözhetők a tanulók, ha a feladathoz IKT eszközöket is bevetünk.
Iskolánk 2004 óta ököiskola is, ahol a fenntarthatóság és a környezettudatosságra nevelés az iskola legfontosabb célkitűzései között szerepel. A környezeti nevelés nem korlátozódik egyetlen tantárgyra, az a teljes tananyagban, sőt az érettségi tételekben is megjelenik. Az ökoiskolaiság valamennyi tanórai és tanórán kívüli tevékenységben, illetve az egész szervezeten keresztül megnyilvánul, fejleszti a diákok természettudományos és szociális kompetenciáit, a fenntartható fejlődés szem előtt tartására, környezettudatos magatartásra nevel. Minden tanórába bevihető a zöld jelleg, ahol a mindennapokban is fontos környezettudatosságot hangsúlyozzuk. Olyan környezetet teremtünk az iskolában ( iskolazöldítés, szelektív hulladékgyűjtés, megemlékezés jeles napokról stb. ), hogy ennek fontosságát a diákok mindennap megélhessék, a módszereket a napi rutinba beépíthessék. A fentiek nagyon jól illeszkednek a kompetencia alapú oktatásba is, legjobban a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlődést figyelhetjük meg. Ezen kívül a kritikai, kommunikációs, döntési és együttműködési képesség, valamint a komplexitás kezelésnek a képessége is a fejlesztett területek közé tartozik.

Szolgáltatási csomagok

Alapcsomag:

– know how:

– iskolabejárás

– előadás ppt-vel

– iskolai dokumentációk

– összes alapcsomagi dokumentáció elektronikus formában történő átadása

Bővített csomag:

– alapcsomag

– 5 db kiválasztott „zöld óra” bemutató óra

– „zöld óra „ feladatlapjai, ppt, segítsége  elektronikus formában

 

7. TÓTH CSILLA: TÖRTÉNELEM MÚZEUMPEDAGÓGIA

7.2.1.1. A jó gyakorlat megnevezése:

Nyitott szemmel – Velünk élő történelem
(Múzeumpedagógiai órák)

7.2.1.2. A jó gyakorlat célja: 
A városiasodás, a globalizáció, a televízió, az internet által közvetített fogyasztói szokások, a multikulturális hatások miatt megfigyelhető az emberek eltávolodása hagyományaiktól, a múlt emlékeitől.
Korunk info-kommunikációs világában hajlamosak vagyunk arra, hogy ismereteinket túlnyomó többségében a számítógép előtt ülve szerezzük be. Elfelejtkezve a minket körülvevő térről, tárgyi valóságról, ami legalább annyi érdekes információt rejt magában, mint az internet és nemcsak vizuális érzékeinket mozgatja meg, hanem hat hallásunkra, tapintásunkra, szaglásunkra.

 A történelemtanításban is szükség van az oktatási módszerek bővítésére, az ismeretek sokszínű közvetítésére, a diák érdeklődésének nemcsak felkeltésére, hanem fenntartására. Ez csak úgy érhető el, ha őt magát is részévé tesszük a történelemnek, bevonjuk őt a történelmi folyamatokba. Ennek egyik legegyszerűbb módja, ha visszavisszük őt abba a közegbe, ahol a történelem játszódik
Természetesen nézhetünk velük filmeket és játszhatunk korhű ruhában szerepjátékokat. Mégis, ha hitelességre törekszünk, mindezeket együttesen a múzeumok biztosítják számunkra.

7.2.1.3. A jó gyakorlat megvalósításának alapvető feltételei:

– Rugalmas, támogató iskolavezetés megléte, amely nyitott az új oktatásszervezésre.

Együttműködő, innovatív pedagógusok részvétele.

– Tanárok összehangolt együttműködése a jó gyakorlat megszervezése és megvalósítása folyamatában.

Feladatlapok tartalmának kooperatív és tematikusan célirányos kialakítása.

– A szabadidő-szervezés professzionális kivitelezése: helyszín, időpont leszervezése, csoport kísérése tekintetében.

Rendszergazda vagy oktatás-technikus jelenlétének biztosítása, az összegyűjtött, megszerkesztett anyag rögzítése, a felmerülő technikai nehézségek elhárítása.

– Fenntartáshoz és működtetéshez szükséges eszközök (fényképező, kamera, számítógép, projektor, feladatlap-programcsomagok, fénymásoló, CD DVD) biztosítása.

7.2.2. A jó gyakorlat szakmai, pedagógiai jellemzői:
A múzeumpedagógiai órákon közvetlenebb, személyorientált, érdeklődési körhöz igazodó oktatás valósítható meg. Erősödik a gyermekközpontú kapcsolat a tanár-diák között.
Kiemelt célok:
A tanulókban rejlő önművelődési igény kialakítása, megerősítése.
Ember és társadalom műveltségterület ismeretanyagának bővítése, frissítése.
Tájékozódás elősegítése térben és időben: a térképolvasás fejlesztése.
Szövegértési megfontolás: a források értelmezése meghatározott szempontok szerint.
Tapasztalatok elemzése és rögzítése: logikai feladatok, együttgondolkodás.
Önálló vélemény- és szövegalkotás fejlesztése/fejlődése.

Verbális kifejezőképesség és kommunikációs kultúra fejlesztése.
Vitakészség- vitakultúra kialakítása: csoportmunka.

7.2.2.1. A gyakorlat know how-jának leírása:
A múzeum-pedagógiai órák nevelési és oktatási célja – a tanult társadalomismereti és természetismereti tantárgyakra alapozva, az ott tanultakat továbbfejlesztve – korszerű ismeretrendszert és szemléletmódot alakít ki a tanulókban.
Vegyük észre, szerezzünk tudomást a minket körülvevő térről, tárgyi valóságról, ami legalább annyi érdekes információt rejt magában, mint az internet.

– A foglalkozásokon különböző műveltségi területek koncentrációja történik egyidejűleg, a diákok aktív közreműködésével.

– Az órák során a tanár célkijelölő, feladat-meghatározó szerepet tölt be.

Szükség esetén koordinátori szerepet ölt, támogatja, segíti a diákok munkáját.
A múzeumi anyag feldolgozása során a diák a tanórákon megszerzett ismereteit szintetizálja, rendszerezi és értelmezi a látottakat.
Az elsajátított képességeket, készségeket meghatározott szempontok szerint a gyakorlatban alkalmazza.
Nem szakrendszerű órákon is alkalmazható.

A mindennapi életben is alkalmazható, megszerzett vagy megszerzendő képességre építés: tájékozódás a térképen, társadalmi-, gazdasági-, politikai folyamatok nyomon követése. A tudatos önfejlesztés, a nemzeti értékek, a kultúra megőrzése és a hagyományok ápolása, a felelősségteljes életszemlélet.
Elősegítendő a tanuló a különböző kultúrákkal, szokásokkal, életmódokkal való megismertetése, a tanulók toleranciájának fejlesztése.
Világunkra nyitott személyiség kialakulása – társas kompetenciák fejlődése. A múlt és jelen közötti kapcsolatok összefüggéseit, folyamatait értő fiatal felnőtt kialakulása.

7.2.2.2. Az újszerűség rövid bemutatása:
IKT eszközök gyakorlati felhasználása.
Az elméleti kétszintű érettségi vizsga követelményeit megerősítő, kiegészítő ismereteket tartalmazó feladatlapok.
Kulcskompetenciák komplex gyakorlása, rögzítése: hon- és népismeret, állampolgárság-nemzettudat, szocializáció, európai identitástudat.
Az órák során a tanárok célkijelölő, feladat-meghatározó szerepet töltenek be. Szükség esetén koordinálják, támogatják a diákok munkáját. A motiváció a tanulók cselekvésének megfelelő irányítását, terelését jelenti: ahol a diákok megtanulják, mit, mikor és hogyan kell megtenniük.
Motiváció eredményeképpen a diákoknak, érezniük kell, hogy személy szerint is nyertek valamit tevékenységük során.

7.2.2.3. A célcsoport bemutatása:
Minden iskolatípusban sikeresen alkalmazható (de a feladatlapok összeállításánál figyelembe kell venni a korosztályos ismeretszintet), mert elősegíti a kreativitást, egyénileg és csoportokban is.  A feladatlapok kitöltésével azonnali visszajelzés kapható az óra eredményességéről.

7.2.2.4. A “Jó gyakorlat” és a referenciaterület kapcsolata

A mindennapi életben is alkalmazni tudják a megszerzett képességeket: tájékozódás a térképen, társadalmi-, gazdasági-, politikai folyamatok nyomon követése. Tudatos, nemzeti értékek, kultúra megőrzése és hagyományok ápolása, felelősségteljes életszemlélet.
Különböző kultúrák, szokások, életmódok megismerésével fejlődik a tanulók toleranciája.
Világunkra nyitott személyiség kialakulása – társas kompetenciák fejlődése. A múlt és jelen közötti kapcsolatok összefüggéseit, folyamatait értő fiatal felnőtt kialakulása

A múzeumpedagógiai órák elősegítik a kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének eredményesalkalmazását.
Az „Ember és társadalom” műveltségterületen belül egyidejűleg, komplex módon több műveltségterület éstöbb kompetencia fejlesztése érhető el.

Ebben az oktatási formában sikeresen alkalmazhatóaz együttnevelés, hiszen közvetlenebb, személyorientált, érdeklődési körhöz igazodó, gyermekközpontú kapcsolat valósítható meg tanár-diák között.
Ezek azok a pillanatok, amelyek alkalmasak arra, hogy a diákokban felkeltsük az érdeklődést és a felelősséget a még fel nem tárt vagy éppen az ő birtokukban lévő források, vagy éppen a környezetükben élő mindennapok hősei iránt.(Velünk élő történelem)

Szolgáltatási csomagok

Szolgáltatási csomag típusa: Termék  formája Mentorálás
terjedelme:
Időtartam Alkalom
1.Know How
Szóbeli ismertetése
CD/DVD Szóbeli ismertetés,
promóció vetítése
2 óra 1x
1+ utókövetés, Szóbeli segítségnyújtás 1 óra 3x/3 hónapon
belül
2.Hospitálással Feldolgozó Bemutató óra Jó gyak.
Újítási lényegének kiemelése
1+1+1 óra 1x
2+ utókövetés, Szóbeli segítségnyújtás 1 óra 3x/3 hónapon
belül
3.Módszertani képzés Tanácsadás/ tanfolyam

 

Részletes módszertani  feldolgozás Min.5 óra 1x
3+ utókövetés, Szóbeli segítségnyújtás 1 óra 3x/3 hónapon
belül
4.Folyamattanács-
Adással megerősítve
Helyszíni mentorálás-sal Adaptációt átvevő órájának elemzése 5-8 óra
(szállás+ utiköltségek!)
1x

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Budapesti Műszaki SZC
OM: 203058
Székhely: 1146 Budapest, Thököly út 48-54. Főigazgató: Markhard József www.bmszc.hu
Tagintézmény címe
BMSZC Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
Bp. 1023 Lajos u. 1-5
Telefon:
06/1-335-2293

További információk
Felnőttképzési tanfolyamok a BMSZ-ben. Tájékoztató az induló képzésekről ITT
TANULJON ÚJ SZAKMÁT INGYEN!
Vegyipari és informatikai szakmák a BMSZC iskoláiban! Valósítsa meg Önmagát, egy második szakma megszerzésével!
További információk
Languages
Archívum
Feliratkozás a hírlevelünkre